Csontpótlás és arcüregemelés a dentoalveoláris implantációs sebészetben
Amennyiben a rendelkezésre álló csontmennyiség nem elegendő, csontpótló beavatkozás válhat szükségessé.
Az alábbi cikk célja a leggyakrabban alkalmazott csontaugmentációs technikák, különös tekintettel az arcüregemelés (sinus lift) indikációira, módszertanára és posztoperatív menedzsmentjére való részletes ismertetés.
A fogászati csontpótlás indikációi és módszerei
A csontpótló műtét célja, hogy a csontdefektus vagy a hiányos csontállomány következtében nem implantálható régiót újra alkalmassá tegyük a fog implantátum befogadására. Ez a fogászati csontpótlás egyik leggyakoribb célja.
Ez történhet autológ, allogén, xenogén vagy szintetikus csontpótló anyag alkalmazásával, a páciens anatómiai viszonyainak és a beavatkozás típusának megfelelően. Egyes esetekben a PRF technika, vagyis a saját vérrel dúsított fibrin használata is előnyös lehet a csontregeneráció támogatására.
A csontaugmentáció történhet a fog implantátum behelyezésével egyidejűleg (egyfázisú eljárás), vagy külön műtét során, amelyet általában 4–6 hónapos gyógyulási időszak követ (kétfázisú eljárás). A membrános technikák különösen elterjedtek a csontpótló anyag stabilitásának fokozására.
A leggyakoribb indikációs terület a felső állcsont hátsó szegmentuma, ahol az arcüreg alsó csontos falának közelsége, valamint a hosszabb ideje fennálló foghiány következtében bekövetkező csontreszorpció jelentős mértékben csökkenti a vertikális csontkínálatot. Ezen esetekben a sinus elevatio vagyis arcüreg emelés különböző technikái alkalmazhatók.
Sinus Lift (arcüregemelés) menete
Az arcüregemelés célja a maxillaris sinus (arcüreg) alsó falának megemelése, ezzel lehetővé téve a csontmennyiség vertikális növelését az implantációhoz. A beavatkozás történhet nyitott (laterális) vagy zárt (crestalis) technikával.
Nyitott (külső) sinus lift
A laterális megközelítés során a maxilla buccalis (archoz tartozó) oldalán csontablakot készítünk, amelyen keresztül elérjük és óvatosan megemeljük a Schneider-membránt. Az így kialakított üregbe csontpótló anyagot (legtöbbször xenogén vagy allogén granulátumot) helyezünk, szükség szerint membrános lefedéssel.
A technika különösen ajánlott abban az esetben, ha a maradék vertikális csontmagasság 4 mm alatti. Az implantátumbehelyezése ebben az esetben történhet azonnal vagy halasztottan, a csontkínálat és a primer stabilitás elérhetősége alapján.
Zárt (belső) sinus emelés
A crestalis, vagyis zárt technika során a csontpótló anyagot az implantátum fúrási vonalán keresztül juttatjuk be a sinus aljába, finom osteotóm technikával vagy hidraulikus módszerrel eleválva a Schneider-membránt. Ez a minimálisan invazív technika akkor alkalmazható, ha a maradék csontmagasság legalább 6–8 mm.
Műtéti körülmények és posztoperatív ellátás
A beavatkozások helyi érzéstelenítésben, ambuláns körülmények között történnek. A műtétet követően előfordulhat, hogy az így beültetett fog implantátum kilökődés miatt nem marad meg, azaz sikertelen lesz az integráció. Ennek kockázatát csökkentheti a PRF technika alkalmazása, amely saját vérrel támogatja a gyógyulást és az implantátum stabilitását.
Következtetés
A fogászati csontpótlás, különösen az arcüregemelés, elengedhetetlen részét képezik a sikeres implantációs protokollnak, különösen a felső állcsont posterior régiójában. A beavatkozások a hiányzó fogak pótlását, azaz a fogpótlás lehetőségét is megalapozzák. A megfelelő technika kiválasztása a csontkínálat, a páciens általános egészségi állapota, valamint a kezelési terv függvénye.
A modern augmentációs eljárások és biokompatibilis csontpótló anyagok lehetővé teszik a stabil, hosszútávon funkcionáló fog implantátum behelyezését még kedvezőtlen anatómiájú esetekben is.
A Nádor Dental rendelőjében minden fogászati beavatkozás, beleértve az implantációt, éber szedációban is kérhető a szorongó vagy erős garatreflexszel küzdő páciensek számára.
+3670 372 3000
Vagy írjon nekünk:
