Fogászati betegségek hatása az általános egészségünkre
Szájüregi normálflóra és baktériumok
A szájüregben normális, egészséges körülmények között is számos baktérium van jelen. Ezekre szükségünk is van, jelenlétük nem okoz betegséget. Azonban ha felborul az egyensúly, és a kórokozó baktériumok kerülnek túlsúlyba, különböző elváltozások jönnek létre a szájüregben és a szervezetben. Ezekben az esetekben az elsődleges feladat kideríteni, mi okozta a normálflóra megváltozását (pl. immunhiányos állapot, rossz szájhigiéné, fertőzés, stb.), és a kiváltó ok megszüntetése, valamint a létrejött betegség kezelése.
Góc és gócbetegség
Korábbi blogunkban részletesen írtunk a gócbetegségekről. Jelenleg is muszáj megemlítenünk e témát, annak fontossága miatt, hiszen épp arról van szó, hogy a fogak területén levő gyulladások a szervezet más területén is okozhatnak akár súlyos megbetegedéseket.
Gócnak nevezzük a szervezet bármely területén elhelyezkedő akut vagy krónikus gyulladásos folyamatot, amely lehet tünetmentes, okozhat tüneteket lokálisan, de testünk más területeire is kihathat. Ez utóbbi esetben beszélünk gócbetegségről, amikor tehát a gyulladásból kórokozók és azok bomlástermékei, toxinjai a szervezetünk más területére jutnak (vér- és nyirokkeringés útján), és ott másodlagos betegségeket okoznak.
Góc, tehát maga a gyulladás, illetve ilyen jellegű gyulladásos forrás gyakran alakul ki a fogak, a torok- és orrmandulák, az arcüreg és orrmelléküregek területén, de prosztata, petefészek, vakbél, epehólyag és egyéb gyulladások is állhatnak a háttérben. Ezért fontos a góckutatás során minden területet kivizsgáltatni.
Gócbetegség (amelyet az előbb említett gyulladások okozhatnak) lehet bőrgyógyászati betegség (pl. ekcéma), szemészeti elváltozás, hajhullás, asztma, diabetes mellitus (cukorbetegség), érelmeszesedés, ízületi megbetegedések, koraszülés, vesebetegség, de súlyosabb esetben a szívet is érintheti a folyamat. Leggyakoribb fogászati góc a fogszuvasodás, fogkő, fogínygyulladás, fogágybetegség, elhalt fog, ciszta, tályog, részben előtört bölcsességfog, de szigorúan véve a gyökérkezelt fog is. Röntgen képalkotó felvételre (vagy 3D CBCT) felvételre azért is van szükség a fogászati góckutatás során, mert sokszor tünetmentesen vannak jelen ezek az elváltozások, gócforrások. Ha ezek az elváltozások nincsenek időben kezelve, súlyosabb szövődmények is kialakulhatnak (akár helyben, akár a szervezet más pontján).
Jelentkezzen be rendelőnkbe góckutatásra! Hívjon bennünket bizalommal: +36 70 372 3000
Általános szervezeti betegségek
A szájüregben kialakult gyulladások rizikófaktort jelentenek más, általános szervezeti betegségekre vonatkozóan. E szempontból az egyik legjelentősebb fogászati betegség a fogágybetegség (parodontitis). Számos tanulmány bizonyítja, hogy a fogágybetegség összefüggésbe hozható más betegségekkel. Ennek hátterében az áll, hogy a szájüregben nagy mennyiségben jelen levő kórokozó baktériumok direkt vagy indirekt úton (vérárammal, nyirokkeringéssel, légutakon vagy emésztőcsatornán keresztül, toxinokkal, bomlástermékekkel) eljutnak a szervezet távolabbi pontjaira, ahol károsító hatást hoznak létre.
Az egyik legsúlyosabb elváltozás, ami ez okból létrejöhet, az infektív endocarditis (szívbelhártyagyulladás). Ez főleg azokat a magas rizikócsoportú betegeket fenyegeti, akiknél valamilyen szívfejlődési rendellenesség áll fenn, vagy korábban szívműtét történt. Ilyenkor antibiotikum profilaxis javasolt az invazív fogászati beavatkozások előtt, elkerülve a baktériumok okozta szisztémás hatásokat. Természetesen a szájhigiénének még tökéletesebbnek kell lenni e pácienseknél.
Az atherosclerosis (érelmeszesedés) és cardiovascularis / cerebrovascularis betegségek, valamint a fogágybetegség között szintén van kapcsolat. Számos tudományos cikk támasztja alá, miszerint a krónikus fogágybetegség az érelmeszesedés egyik komoly rizikófaktora. Ezek hátterében szintén a szájüregben jelen levő kórokozó baktériumok állnak.
A diabetes mellitus (cukorbetegség) és a fogágybetegség közötti kapcsolatot is folyamatosan vizsgálják. Fontos megjegyezni, hogy oda-vissza hatásról van szó. Rosszul vagy nem kezelt cukorbetegség esetén romlik a szájüregi egészség, nő a korokozó baktériumok száma és súlyosbodik a fogágybetegség és csontpusztulás. Ugyanakkor a fogágybetegségben jelenlévő korokozó baktériumok súlyosbítják a meglévő cukorbetegséget, illetve nehezítik a kezelt állapot fenntartását.
A terhesség során is számos problémát okozhatnak a szájüregben jelenlevő patogén baktériumok. Bizonyos baktériumok és azok bomlástermékei, toxinjai a placentán keresztül a magzatba is bekerülnek, de önmagában, a gyulladás okozta mediátorok is jelentős negatív hatással vannak a magzatra. Koraszüléshez, alacsony születési testsúlyhoz, súlyosabb esetben fejlődési rendelleneséghez vezethet a „rossz szájhigiéné”.
E fejezetben célszerű megemlíteni, hogy nem csak a szájüregnek van hatása a szervezetünkre, hanem bizonyos általános orvosi betegségek tünetei is jelentkezhetnek a szájüreg területén. Az egyik legsúlyosabb ilyen betegség a leukémia, amelynek nem egyszer első tünetei között szerepel a fogíny területén létrejövő elváltozás (fogínyvérzés, ínyduzzanat).
Bizonyos emésztőrendszeri betegségek (pl. gyulladásos bélbetegségek, reflux, stb.) esetén szintén jelentkezhetnek a fogakat és fog körüli szöveteket érintő elváltozások. Különböző fertőzések (vírus, baktérium, gomba) szintén okozhatnak szájnyálkahártya elváltozásokat (pl. skarlát, bárányhimlő, mumpsz, kanyaró, mononuclesis infectiosa, herpes vírus fertőzések, szexuális úton terjedő betegségek).
Immunhiányos betegségek esetén szintén jelentkezhetnek szájüregi tünetek. Így tehát látható, hogy ha a szájüregben valamilyen szokatlan, oda nem illő elváltozás vagy tünet jelentkezik, azonnal fel kell keresni a fogorvost, aki elindítja / javasolja a szükséges vizsgálatokat, és felderíti, mi állhat az adott elváltozás hátterében. Ezek olykor lehetnek magától is gyógyuló, egyszerűbb fertőzések, de esetenként súlyos általános betegségre is fény derülhet.
Összefoglalásképp elmondhatjuk, hogy a szájüregből kiinduló gyulladások számos, akár súlyos betegséget képesek okozni a szervezetünk bármely pontján. A jó szájihigiéné, valamint a fogászati betegségek megszüntetése rendkívül fontos az általános egészségünk fenntartása szempontjából. A szájüregben megjelenő elváltozások hátterében pedig szintén állhatnak általános orvosi betegségek.
